The synods of the diocese of Székesfehérvár in the first half of the 20th century
Delivery time: 2 - 3 business days
Quantity:
    
                
            HUF 2,990        
            
            Description
Az 1918 pünkösdjén életbe léptetett Codex Iuris Canonici előírása szerint tízévenként kellett egyházmegyei zsinatokat rendezni, mivel szükségessé vált az egyházmegyei szokások összehangolása az egyetemes joggyűjteménnyel. E feladatot Magyarországon elsők között végezték el azok az egyházmegyék, amelyek kormányzatát nem terhelte meg a trianoni békekötés után az új határok okozta területi megosztottság: Vác 1921-ben, Veszprém 1923-ban, Székesfehérvár 1924-ben tartotta zsinatát. A három zsinat joganyagának összevetése azt mutatja, hogy a székesfehérvári szabályozás volt a legtömörebb, legszigorúbb megfogalmazású ám egyszersmind a leggyakorlatiasabb is. A második egyházmegyei zsinatot 1934-ben rendezték meg. A papság ekkor már folyamatként tekintett a zsinatra, és a püspök 1942-ben meg is kezdte egy újabb zsinat előkészítő munkálatait, de azt a világháború, majd a magyarországi társadalmi változások meghiúsították. A zsinati dokumentumok válogatását és elemzését A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010 című OTKA-program keretében Mózessy Gergely, a Székesfehérvári egyházmegye levéltárosa és gyűjteményigazgatója végezte el.
                                    | publisher | Research Center for the Humanities of the Hungarian Academy of Sciences | 
|---|---|
| writer | Mózessy Gergely (szerk.) | 
| scope | 345 | 
| volume unit | oldal | 
| ISBN | 9789634160366 | 
| year of publication | 2016 | 
| binding | threaded, hardcover | 
| composer | Mózessy Gergely | 
Sign up for our newsletter and be the first to know!
A Zamnia hírlevélre való feliratkozással megerősítem, hogy betöltöttem a 16. életévemet.